Biokertészet Krisna-völgyben – 3. rész

Folytatjuk a Krisna-völgyi biokertészet bemutatásáról korábban megkezdett sorozatunkat. A mostani részben a biolevek alkalmazásáról, a vetésváltásokról, valamint a növénytársításokról lesz szó.

Tápanyag utánpótlás növényi levek alkalmazásával

A biokertben a trágya és a komposzt használatát jól kiegészíti a csalánleves és fekete nadálytöves oldattal való öntözés. Alkalmazásukkal Krisna-völgy kertészetében néhány év alatt kiváló minőségű, tápanyagban gazdag kerti talajt hoztunk létre.

Receptúrák:

  1. Fej-és lombtrágya csalánból (Urtica dioica): 1 kg összevágott csalánt (levelet, szárat) 10 liter vízbe áztatunk. Lefedjük, majd 2 naponként alaposan megkeverjük. Amikor a gyöngyözése abbamarad, de leghamarabb 2 hét múlva, már érett az oldat. Ekkor felkeverve meglehetősen penetráns szaga van, ezért érdemes az épülettől távol készíteni.

Leszűrjük, majd 10-szeres hígításban (hígítatlanul perzseli a növényeket) kiöntözzük a talajra, vagy lombtrágyaként a növényekre permetezzük. Utóbbi esetben érdemes nedvesítőszert is használni, hogy a csalánlé a leveleken maradjon. A nedvesítőszer lehet kenőszappanos oldat (10 liter oldathoz 10 dkg kenőszappan), de akár egy pohár tej is.

A csalánlé főként nitrogénben és vasban gazdag. A csalánleves trágyázást a leginkább a burgonya, a káposzta, a spenót és a cukkini hálálja meg.

  1. Fej-és lombtrágya fekete nadálytőből (Symphytum officinale): A receptúra és az elkészítés, hígítás és kijuttatás azonos a csalánlével.

A nadálytő lé főként káliumban és nyomelemekben gazdag. Alkalmazását leginkább a paradicsom, a burgonya, mindenféle levélzöldség, a spenót és a cukkini hálálja meg.

  1. A csalán- és nadálytő lé keverhető, együttes kijuttatásuk adja a legjobb eredményt.
  2. Krisna-völgyben használt keverék tápoldat receptje: 50 liter víz, 5 kg csalán, 3 kg fekete nadálytő, 3 kg érett tehéntrágya, 2 kg friss fehér here kaszálék, 1 liter komposztlé. Két hét után leszűrik, és felhígítva juttatják ki a talajra. Hígítási arány 1:25 – 1:50.
  3. Krisna-völgyben alkalmazott talajflóra-tenyészet készítése: Fél vödör érett komposztot, 3 kanál mészkőport, 5 dkg cukrot beletesznek egy vödörbe, majd a vödröt teletöltik vízzel. Egy hétig meleg helyen tartják, majd hígítva kiöntözik. A hígítási arány: 1:5-1:10. Ez utóbbi oldatnak különlegesen erőteljes pozitív hatása van a talajéletre és a termékenységre.

Ha nincs módunk leveket készíteni, akkor terítsünk a sorok közé csalánt és/vagy nadálytő leveleket mulcsnak, így is érvényesül valamelyest a hatásuk.

[Kun András] Ha már megfelelő a talaj, akkor milyen feladat következik az önellátó zöldségeskertünk kialakításában?

[Pőcze Vilmos] Rendkívül lényeges pont a jó vetésforgó kialakítása. A vetési tervekben figyelembe vettük az életmódunkból, táplálkozási szokásainkból eredő szükségleteinket, a növényi tenyészidőszak hosszát, a vetésváltás megfelelő sorrendjét, és a növénytársításokat (ld. alább). A vetési sorrend, illetve a társítás olyan fogások, amivel sokat javíthatunk a termelés hatékonyságán: pozitívan befolyásolja a növények kondícióját, a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Különösen a biogazdálkodásban van nagy jelentőségük – megtakaríthatjuk a növényvédelem egy részét.

Nálunk néhány év alatt alakult ki a ma is alkalmazott, számunkra optimális termelési szerkezet. Így a másfél hektárnyi intenzív kertészetben megtermeljük 150 személy teljes zöldség szükségletét.

[K.A.] Ezen a 15 000 négyzetméteren előállítjátok a téli- és tárolt zöldségeket, meg a burgonyát is?

[P.V.] Igen, ez a terület téli zöldségekkel együtt bőségesen elegendő 150 főnek, még a különböző évek termésingadozásait figyelembe véve is.

Növénytársítások és vetésváltások a biokertben [1]

A kertészeti vegyes kultúrában a talaj és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében a legeredményesebben alkalmazható praktikák a vetésváltások és a növénytársítások. A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utániságát, a növények tudatos társításakor pedig az egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt.

Régi megfigyelés, hogy a növényfajok többsége korántsem „közömbös egymás iránt”, rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük. Természetesen ezek nem érzelmi szinten, hanem biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést.

Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is.

Növénytársítások

A legismertebb kedvező szomszédságok:

Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését).

További kedvező szomszédságok:

Bab – káposztafélék; Káposztafélék – cékla; Paradicsom – petrezselyem; Paradicsom – hagyma; Paradicsom – zeller; Paradicsom – bokorbab; Pasztinák – hagyma; Saláta – bab; Saláta – uborka; Saláta – bokorbab; Saláta – cékla; Saláta – mángold; Borsó – káposztafélék; Uborka – káposztafélék; Burgonya – borsó; Burgonya – lóbab.

A sarkantyúka, a paradicsom, a zeller, a bazsalikom (és más illóolajos növények, például a büdöske, szurokfű (oregánó), zsálya, borsikafű, majoránna) úgynevezett riasztónövények, mert a rovarkártevőket távol tartják. A nemkívánatos szomszédságokat kivéve ezeket mindenütt eredményesen lehet alkalmazni a társításban.

A pasztinák különleges gyökérzöldség, mert minden kártevővel szemben ellenálló.

 

A legfontosabb nemkívánatos szomszédságok:

Bab – hagyma, burgonya – hagyma, vöröskáposzta – paradicsom, sárgarépa – paradicsom, petrezselyem – fejes saláta, paprika – padlizsán, tök – burgonya.

Ha csak ezeket az „ellenszenv-relációkat” mindig figyelembe vesszük, akkor már nagy hibát nem követhetünk el.

 

Vetésváltás

A vetések és ültetések időbeli tervezéséhez célszerű a zöldségnövényeket három csoportba sorolni a következőképpen (zárójelben a családnév rövidítései: (b) – burgonyafélék, (e) – ernyősvirágzatúak, (f) – fészkesvirágzatúak, (h) – hüvelyesek, (k) – káposztafélék, (l) – libatopfélék, (li) – liliomfélék, (t) – tökfélék.)

A.) csoport: Főnövények, amik májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom (b), karósbab (h), uborka (t), kései káposzta (k), burgonya (b), tök (t), cukkini (t).

B.) csoport: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol (k), zeller (e), bokorbab (h), korai káposzta (k), cékla (l), borsó (h), pasztinák (e), hagyma (li), feketegyökér (f).

C.) csoport: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya (b), salátafélék (f), korai-, középkorai és kései sárgarépa (e), karalábé (k), retek (k), édeskömény (e).

A veteményes beosztását úgy érdemes megtervezni, hogy az A, B és C csoportba tartozó növények sorai egymást váltva helyezkedjenek el. A sorok távolsága 40 vagy 50 centiméter. Egy klasszikus ritmus: A, C, B, C, A… és így tovább. Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két A-sor tölt ki.

Az A sorokban az A csoport fajai lesznek a főnövények, előttük a C-csoportból választhatunk korán lekerülő előveteményt.

A B sorokban a B-csoportba tartozó növény előtt vagy után lehet C-növényeket, vagy B-növényeket is választani.

A C sorokban pedig egymást váltják a C-csoport rövid tenyészidejű fajai.

 

Ez a rendszer első olvasásra bonyolultnak tűnik (hiszen sok szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk), azonban ha már egyszer elkészítettük a saját igényünk szerinti vetéstervet, akkor kisebb-nagyobb módosításokkal minden évben ezzel dolgozhatunk.

A sorokon belül a fent bemutatott rokon- és ellenszenvek alapján szabadon lehet kombinálni a növényeket. Az évek közötti vetésváltás úgy valósul meg, hogy minden évben eggyel arrébb léptetjük a sorokat. Általános elv, hogy azonos családba tartozó zöldséget (lásd a családnevek rövidítésének megfejtését) három évnél hamarabb ne ültessünk azonos helyre.

Ha betartjuk a vetésváltásokat, és a sorközöket mulccsal, komposzttal is betakarjuk, akkor néhány év alatt tökéletesen működő biokertünk lesz.

 

[1] Az összeállítás a Krisna-völgyi tapasztalatok mellett a következő kötetek alapján készült: Franck, G. 1987, Roszík P. 2009, Sárközy P. – Haraszti N. 2001.

 

Krisna-völgyi biokertészet – 1. rész

Krisna-völgyi biokertészet – 2. rész

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Mérgezett Föld “Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
Zöld gondolatok A Zöld gondolatok sorozatunkban szeretnénk közzétenni ismert személyiségek nézeteit a környezettudatosság témájában. Az első idézet legyen Jane Goodall-tól:
"Az amerikai bennszülöttek és a világ más bennszülött népei tudomásul vették, hogy kapcsolatban állnak négylábú, szárnyas és uszonyos testvéreikkel.
Assisi Szent Ferenc szintén testvéreinek tartotta az állatokat: a lehető legnagyobb gyöngédséggel és tisztelettel bánt velük. Sok élőlényt mentett meg a levágásra szánt nyulaktól és bárányoktól kezdve az útra tévedő férgekig."
(Jane Goodall, csimpánzkutató, a Rügyek és Gyökerek Alapítvány alapítója)
[widget id="text-4"]

Zöld gondolatok