Biokertészet Krisna-völgyben – 3. rész

Folytatjuk a Krisna-völgyi biokertészet bemutatásáról korábban megkezdett sorozatunkat. A mostani részben a biolevek alkalmazásáról, a vetésváltásokról, valamint a növénytársításokról lesz szó.

Tápanyag utánpótlás növényi levek alkalmazásával

A biokertben a trágya és a komposzt használatát jól kiegészíti a csalánleves és fekete nadálytöves oldattal való öntözés. Alkalmazásukkal Krisna-völgy kertészetében néhány év alatt kiváló minőségű, tápanyagban gazdag kerti talajt hoztunk létre.

 

Receptúrák:

  1. Fej-és lombtrágya csalánból (Urtica dioica): 1 kg összevágott csalánt (levelet, szárat) 10 liter vízbe áztatunk. Lefedjük, majd 2 naponként alaposan megkeverjük. Amikor a gyöngyözése abbamarad, de leghamarabb 2 hét múlva, már érett az oldat. Ekkor felkeverve meglehetősen penetráns szaga van, ezért érdemes az épülettől távol készíteni.

Leszűrjük, majd 10-szeres hígításban (hígítatlanul perzseli a növényeket) kiöntözzük a talajra, vagy lombtrágyaként a növényekre permetezzük. Utóbbi esetben érdemes nedvesítőszert is használni, hogy a csalánlé a leveleken maradjon. A nedvesítőszer lehet kenőszappanos oldat (10 liter oldathoz 10 dkg kenőszappan), de akár egy pohár tej is.

A csalánlé főként nitrogénben és vasban gazdag. A csalánleves trágyázást a leginkább a burgonya, a káposzta, a spenót és a cukkini hálálja meg.

  1. Fej-és lombtrágya fekete nadálytőből (Symphytum officinale): A receptúra és az elkészítés, hígítás és kijuttatás azonos a csalánlével.

A nadálytő lé főként káliumban és nyomelemekben gazdag. Alkalmazását leginkább a paradicsom, a burgonya, mindenféle levélzöldség, a spenót és a cukkini hálálja meg.

  1. A csalán- és nadálytő lé keverhető, együttes kijuttatásuk adja a legjobb eredményt.
  2. Krisna-völgyben használt keverék tápoldat receptje: 50 liter víz, 5 kg csalán, 3 kg fekete nadálytő, 3 kg érett tehéntrágya, 2 kg friss fehér here kaszálék, 1 liter komposztlé. Két hét után leszűrik, és felhígítva juttatják ki a talajra. Hígítási arány 1:25 – 1:50.
  3. Krisna-völgyben alkalmazott talajflóra-tenyészet készítése: Fél vödör érett komposztot, 3 kanál mészkőport, 5 dkg cukrot beletesznek egy vödörbe, majd a vödröt teletöltik vízzel. Egy hétig meleg helyen tartják, majd hígítva kiöntözik. A hígítási arány: 1:5-1:10. Ez utóbbi oldatnak különlegesen erőteljes pozitív hatása van a talajéletre és a termékenységre.

Ha nincs módunk leveket készíteni, akkor terítsünk a sorok közé csalánt és/vagy nadálytő leveleket mulcsnak, így is érvényesül valamelyest a hatásuk.

[Kun András] Ha már megfelelő a talaj, akkor milyen feladat következik az önellátó zöldségeskertünk kialakításában?

[Pőcze Vilmos] Rendkívül lényeges pont a jó vetésforgó kialakítása. A vetési tervekben figyelembe vettük az életmódunkból, táplálkozási szokásainkból eredő szükségleteinket, a növényi tenyészidőszak hosszát, a vetésváltás megfelelő sorrendjét, és a növénytársításokat (ld. alább). A vetési sorrend, illetve a társítás olyan fogások, amivel sokat javíthatunk a termelés hatékonyságán: pozitívan befolyásolja a növények kondícióját, a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket. Különösen a biogazdálkodásban van nagy jelentőségük – megtakaríthatjuk a növényvédelem egy részét.

Nálunk néhány év alatt alakult ki a ma is alkalmazott, számunkra optimális termelési szerkezet. Így a másfél hektárnyi intenzív kertészetben megtermeljük 150 személy teljes zöldség szükségletét.

[K.A.] Ezen a 15 000 négyzetméteren előállítjátok a téli- és tárolt zöldségeket, meg a burgonyát is?

[P.V.] Igen, ez a terület téli zöldségekkel együtt bőségesen elegendő 150 főnek, még a különböző évek termésingadozásait figyelembe véve is.

Növénytársítások és vetésváltások a biokertben [1]

A kertészeti vegyes kultúrában a talaj és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében a legeredményesebben alkalmazható praktikák a vetésváltások és a növénytársítások. A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utániságát, a növények tudatos társításakor pedig az egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt.

Régi megfigyelés, hogy a növényfajok többsége korántsem „közömbös egymás iránt”, rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük. Természetesen ezek nem érzelmi szinten, hanem biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést.

Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is.

Növénytársítások

A legismertebb kedvező szomszédságok:

Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését).

További kedvező szomszédságok:

Bab – káposztafélék; Káposztafélék – cékla; Paradicsom – petrezselyem; Paradicsom – hagyma; Paradicsom – zeller; Paradicsom – bokorbab; Pasztinák – hagyma; Saláta – bab; Saláta – uborka; Saláta – bokorbab; Saláta – cékla; Saláta – mángold; Borsó – káposztafélék; Uborka – káposztafélék; Burgonya – borsó; Burgonya – lóbab.

A sarkantyúka, a paradicsom, a zeller, a bazsalikom (és más illóolajos növények, például a büdöske, szurokfű (oregánó), zsálya, borsikafű, majoránna) úgynevezett riasztónövények, mert a rovarkártevőket távol tartják. A nemkívánatos szomszédságokat kivéve ezeket mindenütt eredményesen lehet alkalmazni a társításban.

A pasztinák különleges gyökérzöldség, mert minden kártevővel szemben ellenálló.

 

A legfontosabb nemkívánatos szomszédságok:

Bab – hagyma, burgonya – hagyma, vöröskáposzta – paradicsom, sárgarépa – paradicsom, petrezselyem – fejes saláta, paprika – padlizsán, tök – burgonya.

Ha csak ezeket az „ellenszenv-relációkat” mindig figyelembe vesszük, akkor már nagy hibát nem követhetünk el.

 

Vetésváltás

A vetések és ültetések időbeli tervezéséhez célszerű a zöldségnövényeket három csoportba sorolni a következőképpen (zárójelben a családnév rövidítései: (b) – burgonyafélék, (e) – ernyősvirágzatúak, (f) – fészkesvirágzatúak, (h) – hüvelyesek, (k) – káposztafélék, (l) – libatopfélék, (li) – liliomfélék, (t) – tökfélék.)

A.) csoport: Főnövények, amik májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom (b), karósbab (h), uborka (t), kései káposzta (k), burgonya (b), tök (t), cukkini (t).

B.) csoport: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol (k), zeller (e), bokorbab (h), korai káposzta (k), cékla (l), borsó (h), pasztinák (e), hagyma (li), feketegyökér (f).

C.) csoport: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya (b), salátafélék (f), korai-, középkorai és kései sárgarépa (e), karalábé (k), retek (k), édeskömény (e).

A veteményes beosztását úgy érdemes megtervezni, hogy az A, B és C csoportba tartozó növények sorai egymást váltva helyezkedjenek el. A sorok távolsága 40 vagy 50 centiméter. Egy klasszikus ritmus: A, C, B, C, A… és így tovább. Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két A-sor tölt ki.

Az A sorokban az A csoport fajai lesznek a főnövények, előttük a C-csoportból választhatunk korán lekerülő előveteményt.

A B sorokban a B-csoportba tartozó növény előtt vagy után lehet C-növényeket, vagy B-növényeket is választani.

A C sorokban pedig egymást váltják a C-csoport rövid tenyészidejű fajai.

 

Ez a rendszer első olvasásra bonyolultnak tűnik (hiszen sok szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk), azonban ha már egyszer elkészítettük a saját igényünk szerinti vetéstervet, akkor kisebb-nagyobb módosításokkal minden évben ezzel dolgozhatunk.

A sorokon belül a fent bemutatott rokon- és ellenszenvek alapján szabadon lehet kombinálni a növényeket. Az évek közötti vetésváltás úgy valósul meg, hogy minden évben eggyel arrébb léptetjük a sorokat. Általános elv, hogy azonos családba tartozó zöldséget (lásd a családnevek rövidítésének megfejtését) három évnél hamarabb ne ültessünk azonos helyre.

Ha betartjuk a vetésváltásokat, és a sorközöket mulccsal, komposzttal is betakarjuk, akkor néhány év alatt tökéletesen működő biokertünk lesz.

 

[1] Az összeállítás a Krisna-völgyi tapasztalatok mellett a következő kötetek alapján készült: Franck, G. 1987, Roszík P. 2009, Sárközy P. – Haraszti N. 2001.

 

Krisna-völgyi biokertészet – 1. rész

Krisna-völgyi biokertészet – 2. rész

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit."
Vida Gábor