Ásni vagy nem ásni? Válasz egy aktuális olvasói kérdésre

A napokban nagyszerű kérdést kaptam egy kedves barátunktól, honlapunk hűséges olvasójától. Így hangzott: „Te fel szoktad ásni a kertet? Melyik oldalán állsz az ásni / nem ásni vitában?” A kérdés aktualitása részletes válasz megfogalmazására inspirált. A levelezés lényegi részét megosztom honlapunk olvasóival is.

Read more Ásni vagy nem ásni? Válasz egy aktuális olvasói kérdésre

Fedezzük fel a lóbabot!

Kolumbusz első amerikai útja előtt ez az ősi kisázsiai származású kultúrnövényünk volt „a bab”. A rómaiak terjesztették el egész Európában, ahol a középkorra az egyeduralkodó hüvelyes termény a lóbab lett. Eredetileg a babon csak a lóbabot értették, később vált szét a közönséges bab (Phaseolus) és a lóbab (Vicia) elnevezés. Egyes vidékeken ma is termesztik, de […]

Read more Fedezzük fel a lóbabot!

Fedezzük fel a csicseriborsót!

A csicseriborsó a korábban széles körben ismert és használt, ám ma méltatlanul mellőzött gazdasági növényeink sorába tartozik. Napjainkban szinte csak az utcai árusoknál vásárolt falafel (csicseriborsó-fasírt) formájában találkozunk vele, pedig elkészítésének számos módja van, beltartalmi értéke, fehérje-összetétele kiváló, ráadásul termesztése is nagyon egyszerű. Remélem, hogy ezzel a kis írással mi is hozzájárulunk népszerűségének növeléséhez.

Read more Fedezzük fel a csicseriborsót!

Növénytársítások és vetésváltások a biokertben

Sorozatunk e heti részében a veteményes tervezésekor kihagyhatatlan témával foglalkozunk. A növénytársítás és vetésváltás alkalmazása hozzásegít bennünket ahhoz, hogy növényállományunk egészséges maradjon, és a teljes vegetációs időszakban ellássa családunkat friss terménnyel. Jelen cikk anyaga Krisna-völgyi tapasztalatokon és szakirodalmi búvárkodáson alapul, teljes terjedelmében a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkből származik.

Read more Növénytársítások és vetésváltások a biokertben

Fedezzük fel a tarlórépát!

A tarlórépa a legrégebben termesztett zöldségeink közé tartozik, mely sokféleképpen elkészíthető, fogyasztható. Neve arra utal, hogy a gabonák lekerülése után a tarlóba vetették. Hajdani elterjedtségének oka, hogy termesztése rendkívül egyszerű, rövid tenyészideje miatt pedig elő-, és utóveteményként is szóba jöhet. Négy-hat héttel a vetés után már szedhető, fogyasztható.

Read more Fedezzük fel a tarlórépát!