A keszhelyi Pannon Egyetemről érkezett hozzánk néhány napja Dr. Jolánkai Péter tanársegéd és hallgatókból álló csapata, hogy folytassák a tavaly ősszel megkezdett kutatást. Az alábbiakban benyomásaikról, Krisna-völgyi élményeikről olvashatunk beszámolót
A fenntartható mezőgazdasági termelés című tárgy tanulmányi kirándulásának idei célpontja a somogyvámosi Krisna-völgy volt. A tanteremben még húsz hallgató jelezte szándékát, hogy el tud jönni a kirándulásra, de a zárthelyi dolgozatok miatt ez a szám jelentősen lecsökkent.
A Krisna völgy (teljes nevén Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm) tizennyolc éve alakult meg Somogyvámoson. Az itt lakók az ősi indiai Védák előírásai szerint élnek. Az egyik legfontosabb irányelvük Isten, a másik ember, állat és a természet tisztelete és szolgálata. Ez az életmód nagyban különbözik az általunk megszokottól. A Krisnások vegetáriánusok, nem esznek húst, az egyetlen állati fehérje beviteli forrásuk a tehéntej, és tejtermékek. Nem élnek élvezeti szerekkel (alkohol, dohányzás, kábítószer, kávé), és naponta több órát töltenek közös imádkozással.
A kirándulás egyik célja az volt, hogy a hallgatók a Krisna völgy példáján keresztül a fenntarthatósággal testközelből is megismerkedjenek. A másik cél pedig a Krisna völgyhöz kötődő tudományos kutatást végző Öko-völgy Alapítvánnyal egy már korábban elkezdett közös kutatás soron következő mérése volt. Az alapítvány a fenntarthatóság gyakorlati kutatásával foglalkozik a társadalomtudományok és a természettudományok területén, tanulmányozzák a régi paraszti gazdálkodást, technológiákat és fajtákat. Lehetőség van a Krisna völgyben kutatást végezni és anyagot gyűjteni a Georgikon hallgatóinak a diplomadolgozatuk elkészítéséhez.
Dr. Jolánkai Péter a különböző talajművelési módok hatását összehasonlító vizsgálatokhoz használt penetrométerrel
A völgybe érkezve Az Öko-völgy Alapítvány elnöke, Hosszú Zoltán és tudományos vezetője, Kun András fogadott minket. A hallgatókkal ismertették a Krisna völgy célkitűzéseit a fenntartható társadalom, gazdaság és környezet aspektusából. Ezek után megnéztük a templomot, majd útra keltünk a völgyben, hogy elvégezzük a penetrométeres mérést, amiben összehasonlítjuk az ökörfogatos és a gépi szántás minőségét. A munka elvégzése után megtekinthettük a pincét, amiben a zöldséget és gyümölcsöt tárolnak. A kertészetben megnéztük az üvegházakat, és hogy hogyan zajlanak az első tavaszi munkák a veteményeskertben.
A bizonyíték 🙂 itt ökörrel művelték a földet
A Krisna-völgy egyik legérdekesebb része a tehenészet. Az istálló impozáns, és a teheneket, bikákat és ökröket nagyon szép körülmények között tartják. A kirándulás során sok minden újat láttunk, és érdekes élményekkel lettünk gazdagabbak. A völgy gondozottsága, az ott lakók kedvessége és nyugalma megnyugtatja és jobb kedvre deríti a látogatókat.
A csapat…
A Krisna-völgy meglátogatása felér egy külföldi úttal, mert egy alapjaiban más mentalitást és életmódot ismerhetünk meg, mint amit megszoktunk, mindez itt található a közvetlen közelünkben, a somogyi dombok között.
Az érdeklődő hallgatók figyelmébe ajánlom az októberben tartott Fenntarthatósági Konferenciát, ami szintén a Krisna völgyben kerül megrendezésre!
Dr. Jolánkai Péter
tanársegéd
Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék
Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely
