Nálunk otthon két cserépkályha látja el a fűtési szolgálatot, és itt, Somogyvámoson a cserépkályhák amúgy is eléggé elterjedtek. Krisna-völgyben például szinte minden házban azzal fűtenek. Ezért nagyot néztem, amikor szomszédasszonyoméknál megpillantottam egy gyönyörűséges téglakályhát. Még sosem láttam hasonlót. Azonnal kikérdeztem a háziasszonyt a téglakályha „rejtelemről”.
Láng István akadémikus szerint Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.
Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…
Idén Visnyeszéplak ökofalu és az Ópusztaszer környéki tanyavilág élőfalu-kezdeményezés képviselői is részt vettek a Krisna-völgyi aratófesztiválon. A társ-ökofalvakat elsősorban az ökrös géphasználat vonzotta, ezért a kézi kaszák mellett a tábla egy részén munkába álltak az ökrök és az ökrészek is.
A Krisna-völgy központját jelentő Templom körül, és a 12 hektáros gyűjteményes kertben járva mostantól sokfelé találkozhat a látogató fehér színű információs táblákkal. A napokban ugyanis elkezdődött az idén 10 esztendős Botanikus Kert növényeinek jeltáblázása.
A közelmúlt-béli (június 15-17.) élőfalu-találkozó kapcsán jártam először Nagyszékelyen, és igazán lenyűgözött! A korábban mintegy ezerötszázas lélekszámú faluba a szokásos kockaházak valahogy nem jutottak el, a legtöbb épület gyönyörű parasztház, felújítva, vagy felújításra várva.
Beszélgetés Dr. Gyulai Iván ökológussal, a fenntarthatóság egyik legjelentősebb magyar gondolkodójával.
Winkler Róbert – a tőle megszokott – szellemes és provokatív elemzése: az autózás, a nagyüzemi állattartás és húsevés „találkozása a műtőasztalon”. Egy figyelemre méltó és mértékadó vélemény, amelyet, bár nem minden vonatkozásban és következtetésében fogadunk el, mindenképp érdemes végigkövetni.
Egyik legkiválóbb szakdolgozónk, Kovács László diplomamunkáját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetében írta környezeti antropológiából. A különlegesen érdekes és átfogó kutatás eredményeit mindenkinek érdemes megismernie, aki az ökofalvak és a fenntartható társadalomépítés iránt érdeklődik. A Krisna-völgyben végzett több hónapos kutatómunka gyümölcsét bemutató dolgozat teljes terjedelmében letölthető.
A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló szatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról – állítja Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője.