Hogyha valaki egyszerre törekszik igényes és egyúttal fenntartható életre, akkor falun kicsit könnyebb a dolga. Az alapszükségletek előteremtéséhez itt természetesebb módszerek kínálkoznak.
Hogyha valaki egyszerre törekszik igényes és egyúttal fenntartható életre, akkor falun kicsit könnyebb a dolga. Az alapszükségletek előteremtéséhez itt természetesebb módszerek kínálkoznak.
Nemrégiben meghívást kaptunk a SZIE gödöllői Környezetgazdálkodási Intézetében lassan már két évtizede működő GATE Zöld Klub vezetőjétől, Dr. Malatinszky Ákostól.
Az Öko-völgy Program mintaterületén végzett egy hetes terepmunka tapasztalatairól számol be az egyik résztvevő egyetemi hallgató.
„Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, akkora terhet róva a környezetre, hogy a jövő generációk fennmaradása már kérdésessé válik bolygónkon.”
Azt gondolnánk, hogy az evés egyszerű dolog. A következő írásból kiderül, hogy napjainkban ez sem úgy működik, mint korábban. Mindenesetre nem árt, hogyha résen vagyunk…
Néhány szempontot szeretnék felsorolni azzal kapcsolatban, hogy mi a haszna a vegetarianizmusnak, illetve mi indokolja, hogy valaki vegetáriánus legyen. Számtalan ilyen szempont van. Ezek közül a négy legfontosabbat szeretném megvizsgálni, amelyek arra világítanak rá, hogy nekünk, embereknek miért jobb, ha a vegetáriánus életstílust választjuk. Az első az egészségügyi, a második a gazdasági, a harmadik az […]
Az elmúlt hetekben nagy jelentőségű kutatások kezdődtek az Öko-völgy Program somogyvámosi mintaterületén. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalából látogatott meg bennünket Zsák Yvonne biológus és Csepku Ádám környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató.
Elképzelhető, hogy kedves Olvasónk már vegetáriánus, vagy valamikor a jövőben az lesz. Tételezzük fel, hogy ekkor találkozik egy régi ismerősével, aki még nem ismeri az Ön új táplálkozási szokásait. Ehhez az elképzelt beszélgetéshez szeretnénk néhány ötletet adni.
Az emberi kultúra régi emlékeiben kutatva azt találjuk, hogy a különféle célokat szolgáló épületek alakját, elrendezését, sőt a bennük használt építészeti formákat, mintákat, alakzatokat és színeket is gondosan lefektetett térrendező elvek alapján határozták meg. Ez a hagyomány a kínai és az indiai kultúrában maradt fenn a legrendszerezettebb formában.
Charles Darwin 1836 júliusában néhány hetet töltött Szent Ilona szigetén. Terepi kutatásai során kimutatta, hogy a kopár szigetet néhány száz évvel korábban jórészt erdő borította. Kiderült, hogy a pusztulás oka a mértéktelen erdőirtás és állattartás.