A veteményes tervezése

Tél vége felé járunk, és ilyenkor rég nem érzett izgalom lesz úrrá a kertészkedő hajlamú egyéneken. A hó jórészt elolvadt már a kertekben, és látványosan hosszabbodnak a nappalok. Most, hogy a tavasz mind gyorsabban közelít, ideje hozzálátni az álmok megvalósításához!

A veteményes tervezése során az első átgondolandó kérdések, hogy melyik zöldségből mennyi legyen idén a veteményesünkben, illetve, hogy mit vessünk helybe, és mit palántázzunk. Saját családi zöldségeskert-tervünk bemutatása kézzelfogható minta lehet az Ön vetéstervének összeállításához is.
Honlapunkon korábban (2010 tavaszán) közöltünk már ilyen témájú cikkeket, ezek közül leginkább a „Nem elvetendő…”, a „Magvas kérdések”, és a „Tél végi tervezés” címűeket ajánlom elolvasásra (a cikkek a címekre kattintva érhetők el).

A mostani, 2013 tél végi tervezésünk eredményét tartalmazó táblázatot pedig ide kattintva lehet megnézni.

  Emlékkép 2010-ből. Három évvel ezelőtti cikksorozatunkban bemutatott tavaszi vetések első eredményei már néhány hét múlva jelentkeztek. Ilyen termést idén is szívesen betakarítanánk

A korábbi évek tapasztalatait felhasználva a háztól legtávolabb lévő, korábban 10×10 méteres zöldséges kertünk méretét idén felére csökkentjük (erre vonatkozik a csatolt terv-táblázatban az „1.” jelű oszlop), és helyette több helyen jelöltünk ki kisebb veteményeseket. Az 1. területre, a legnagyobb méretű ágyásokba kerülnek a nagytermetű (cukkini és más tökfélék, karósbab, krumpli, padlizsán, paradicsom), részben a nagyobb mennyiségben vetendő fajok (cukorborsó, mangold, spenót), és azok, amelyeket ritkábban „aratunk”.

Még egy lelkesítő emlékkép 2010-ből. A cukorborsó és az eper több hullámban is nagy mennyiségű terményt adott. A cukorborsó (balra) – közkeletű tévedéssel szemben – nem azonos az édes ízű zöldborsóval (velőborsóval). Önálló fajta, amelynek fiatal, zsenge hüvelyeit a magkezdeményekkel együtt kell elkészíteni, fogyasztani

Praktikus okokból az udvar házhoz közelebbi részén (építkezés miatt csak tavaly rendeztük a terepet, így még csupaszok a földfelületek) egy kisebb, mintegy 3×4 méteres veteményeskert, afféle saláta- és fűszerkert lesz, ahová a gyakrabban használatos növényeket telepítjük (bazsalikom, fejes saláta, gumós édeskömény, kapor, koriander, petrezselyem, rukkola, török saláta). Ezekért egy-egy reggelihez, vagy akár főzés közben könnyebb lesz kiugrani mint eddig, amikor a háztól távolabb tenyésztek. Több díszítő hatású zöldségnövény (földi cseresznye, színes levelű mángold,) és dísznövény is helyet kap majd (az ide tervezett zöldségeket tartalmazza a táblázat „2.” jelű oszlopa).

A színes levelű mángold fajták amellett hogy finomak, díszítik is a kertünket (kép: fuszerhaz.blogspot.com)

Késő ősszel felállítottunk egy kisméretű (3×4 m-es) fóliasátrat, ebben főként hosszú tenyészidejű, melegigényes zöldségek lesznek (pl. uborka, paradicsom, okra, karela), időben előttük pedig az idei tavaszi-, utánuk pedig a következő téli termesztésre szánt finomságok (pl. spenót, saláta, retek). (Mindezek tervét ld. a „Fólia” oszlopban.)

A zöldségfajok listáját az elmúlt évek tapasztalatai alapján határoztuk meg. A nálunk különböző okból (többnyire alacsony terméshozamok a kötött talaj és növényvédelmi problémák miatt) kevésbé bevált fajokat és fajtákat (káposztafélék, velőborsó, paprika, zeller stb.) kihagytuk a listából, ezeket inkább megvásároljuk majd, amit csak tudunk, a szomszédos Krisna-völgy biokertészetéből.

Ami viszont itt, Külső-Somogyi kertünkben jól bevált, illetve amit nagyon szeretünk, abból többet vetünk, mint korábban. Ilyenek például a zöldbab (jó termésmennyiségeket produkál), a bazsalikom (nagyon szeretjük, főként egy tavalyi sikeres pesto-készítési próbálkozás óta), a cukorborsó (hüvelyével együtt fogyasztott borsó, íze, kiadóssága kiváló), a spenót (sokat terem, hosszú ideig szedhető), a lóbab (gyorsan termőre fordul, tűri a szárazságot, különleges íze még több változatosságot hoz konyhánk hüvelyes palettájába), a paradicsom (igen jó terem nálunk, nagyon alkalmas befőzésre, eltevésre is) stb.

A téli hidegben a fűtetlen fóliasátor alá vetett spenót mostanra kikelt, sőt, a hosszúkás sziklevelek mellett már megjelentek az első, aprócska lomblevelek is

A tapasztalatok bővülésével, évről-évre formálódik a listánk, lassan kialakul, hogy miből mennyi terményt szeretnénk betakarítani, és a kertünk termőképessége – meg persze a kertészkedésre fordítható időnk – alapján már eléggé pontosan tudjuk tervezni a vetésterületeket. A mennyiségek tervezéséhez ad támpontot a táblázat utolsó oszlopa, ahová az átlagosan kalkulálható mennyiségeket gyűjtöttem össze. Ezek figyelembe vételével kiszámolható, hogy mekkora területen kell vetnünk, illetve hány tövet kell kiültetnünk.

A csatolt táblázatban van még egy oszlop, ami némi magyarázatra szorul. A második oszlopról van szó, amelyben az A, B és C rövidítések olvashatók. A három betű három növénycsoport jele. Magyarázatuk a következő:
A.) növények: Ún. „főnövények”, melyek májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom, karósbab, uborka, kései káposzta, burgonya, tök, cukkini.
B.) növények: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó, pasztinák, hagyma, feketegyökér. Helyükre (előttük vagy utánuk) más faj vethető.
C.) növények: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya, salátafélék, korai-, középkorai és kései sárgarépa, karalábé, retek, édeskömény.

A gumós édeskömény aromás ízű levélzöldség. Vitamindús és frissítő hatású, aki nyitott az ánizsos ízvilágra, annak a nyári salátákba mindenképp érdemes tenni gumójából egy keveset (kép: noinetcafe.hu)

Ez a beosztás G. Franck Öngyógyító kiskert című könyvéből (Mezőgazdasági Kiadó, 1987) származik, és a növények tenyészidejének hosszára alapoz, azzal kalkulál, illetve azzal, hogy mennyi ideig foglalják el a területet. Ez a csoportosítás már átvezet minket a veteményes tér- és időbeli tervezéséhez, amiről hamarosan, egy következő cikkben lesz szó.

Akit érdekel a vetőmagvak, és különösen a visszavethető vetőmagvak beszerzésének témája, az feltétlenül látogasson el a következő oldalra:
novenycsere.hu
Ide kattintva olvashatók az Országos Magbörze Hálózat programjai, a következő hetekben az ország sok pontján megrendezett magcsere programok listája.

A kert tervezésének szempontjairól, és a biokertészet 20 éves Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben.
A könyv ismertetése ide kattintva olvasható

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!